Feketeáfonya-kivonat
A fekete áfonya látásra való pozitív hatását a második világháború idején ismerték fel. Brit katonák arról számoltak be, hogy fekete áfonya fogyasztása után jobban tudtak éjszaka tájékozódni. Ezen tapasztalaton felbuzdulva beindultak a kutatások, és kimutatták, hogy a fekete áfonya elősegíti a retinasejtek regenerálódását. Ma már többféle látászavar kezelésére alkalmazzák sikeresen.
Kísérletek során bizonyítást nyert, hogy csökkenti az érrendszer áteresztőképességét és javítja a vérkeringést, valamint az érrendszer tónusát. A fekete áfonya a benne található antocianinok révén jelentős, mintegy 80%-os javulást idézett elő a szem mikrokeringésében és a látásban is. Az 1960-as években végzett vizsgálatok szerint a fekete áfonya fokozta a szem egyes enzimjeinek aktivitását, melyek növelték az energiatermelést.
A szem retinája egy különleges része az emberi testnek, melyet az átlagosnál jobban veszélyeztet az oxidatív stressz. Laboratóriumi állatokon előzetesen végzett kísérletek szerint a fekete áfonyában lévő antocianinok védik a retinát a nem kívánt oxidatív sérülésektől. Érdekes módon azt is megállapították róluk, hogy a napfény okozta károsodástól is védik a retinát, csökkentik a szürkehályog kockázatát. Egy klinikai kísérletben a fekete áfonya adása 50 esetben 48-nál lassította az öregkori szürkehályog képződését.
A feketeáfonya-kivonat fogyasztása jelentős védelmet nyújt a zöldhályog (glaukóma) fejlődése ellen, köszönhetően a kollagént erősítő és antioxidáns hatásának. Felismerték, hogy a diabeteses rethinopatia megelőzésében is nagy szerepet játszhat a fekete áfonya. Számos klinikai kísérlet támogatja a használatát. Dupla vaktesztes kísérletben 14 diabeteses és/vagy hipertenzív rethinopátiában szenvedő betegből, akik egy hónapon keresztül szedtek feketeáfonya-kivonatot, jelentős javulás volt tapasztalható szemtükrözéses vizsgálatok eredményeiben 11 résztvevőnél, és 12 páciensnél mutatott javulást az érrendszer kontrasztanyagos röntgenvizsgálata.
Feketeberkenye-kivonat
A fekete berkenyének mindenekelőtt rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő, illetve -megelőző hatását kell kiemelnünk. Az utóbbi évtizedek kutatásai egyértelműen bizonyították, hogy a legtöbb civilizációs betegséget a gyulladásos folyamatok indukálják. A fekete berkenye kiemelkedően magas polifenol- és flavonoidtartalma megköti a gyulladásgátló markereket.
Kutatások kimutatták, hogy a fekete berkenye összetevői hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a megfázásos és influenzás betegségek, a cukorbetegség, a máj betegségeinek kezeléséhez, az ízületi fájdalmak, a szemgyulladás és az allergia csillapításához, kezeléséhez. A fekete berkenye hatóanyagai segíthetnek a memória és az általános közérzet javításában is.
A vaksággal fenyegető szemvízgyulladás (uveitis) esetében is sikeresen alkalmazható, amit klinikai kutatások is igazolnak.
Tőzegáfonya-kivonat
Igen magas ásványi só-, fém- és nyomelemtartalmának, valamint sejtvédő festékanyagának köszönhetően igencsak sokrétűen alkalmazható. Tudományosan is igazolt, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kiegészítő kezelésében igen hatékony. A szem különféle betegségeinek kezelésére is használható – elsősorban farkasvakságra, homályos látásra, szürkehályog és a magas vérnyomásból eredő látási zavarok esetén.
Feketerizs-kivonat
A fekete rizs bár nem bogyós gyümölcs, aktív hatóanyagait tekintve nagyon sok hasonlóságot mutat az áfonyához. A fekete rizs antocianinjainak 95%-a az ún. C3G molekula, amely vegyületnek tulajdonítják pl. a fekete áfonya legfőbb élettani hatásait. A C3G rendkívül fontos szereppel bír a retina pigmentjeinek oxidatív folyamatokkal szembeni védelmében. Egy kanál fekete rizsben több antocianin található, mint egy kanál áfonyában. Emellett kevesebb benne a cukor, és több a rost, az E- vitamin. Tehát ha a fekete áfonyát szupertáplálékként tekintik, akkor a fekete rizs is igazi szupertáplálék.
Lutein és zeaxanthin (körömvirág-kivonatból)
A lutein és a zeaxanthin elnyelik a nap káros ibolyántúli sugarait és semlegesítik a retinában (a szem fényérzékeny részében) lévő szabad gyököket, amivel csökkenthetik a sárgafolt-degeneráció veszélyét, az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés fő okát. A retina középső területén, az úgynevezett sárgafoltban vagy makulában találhatók a látóideg-végződések a legsűrűbben, ennélfogva ez a terület teszi lehetővé az éleslátást; ezen kívül a sárgafolt tartalmazza a szervezetben a legmagasabb mennyiségben a luteint és a zeaxanthint. A szerepük – legalább részben – az, hogy kiszűrjék azokat a fénysugarakat, melyek a makuladegenerációra jellemző homályos látást okozhatják. A lutein és a zeaxanthin sárga festékanyagok (pigmentek), amelyek elnyelik a kék fényt – azt a fényt, amely egyébként a szemben károsodást okozhatna.
Az emberi szervezet nem tudja a látáshoz nélkülözhetetlen luteint előállítani, ezért azt táplálkozásunkkal kell magunkhoz vennünk. Lutein és zeaxanthin fogyasztásával 32%-kal kisebb volt a szürkehályog kialakulásának kockázata egy 1802 nőt vizsgáló kutatás során. Az Egyesült Államokban a szemészek 84%-a javasolja lutein fogyasztását és a szemorvosok 91%-a gondolja úgy, hogy a lutein fontos szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében.
